1. A súrlódás létrejötte:
Súrlódás azért lép fel, mert a testek felülete nem teljesen sima (esetleg kimondottan érdes), kiemelkedések és bemélyedések találhatók rajta, amelyek a mozgás során egymásba akadnak, és letöredeznek.
A súrlódást csökkenthetjük például olajozással, zsírozással.
Növelhetjük:
lánctalp alkalmazásával:
téli gumival, hólánccal:
2. A súrlódás hasznos:
Járásnál:
Csiszolás:
Tűzgyújtásnál:
3. A súrlódás káros:
Korcsolyázásnál:
Alkatrészek, ruhák kopása:
Sztatikus feltöltődés:
4. A súrlódás mérése:
A súrlódási erő iránya mindig ellentétes a mozgás irányával.Támadáspontja az érintkező felületek középpontjában van.
A súrlódási erő nagysága függ:
- Az érintkező felületek anyagi minőségétől ( μ = mű = súrlódási együttható )
- A felületre merőleges nyomóerőtől (Fny = ez az erő préseli egymáshoz az érintkező felületeket)
De nem függ:
- Az érintkező felületek nagyságától
- A test sebességétől.
A súrlódási erő kiszámítása:
Fs = μ·Fny
5. A súrlódás fajtái:
1) Tapadási súrlódás:
- akkor jön létre, ha egy érdes felületen nyugvó testre erővel hatunk, és a test az erőhatás ellenére nem mozdul el.Például, ha a szekrényt toljuk, de az nem mozdul.
2) Csúszási súrlódás:
Akkor jön létre, amikor a test a felületen csúszik.Szekrénytolásnál a tolóerő növelésével elérkezik egy olyan pont, amikor a szekrény el kezd csúszni (miközben felkaristolja a padlót).
3) Gördülési ellenállás:
Egymáson elgördülő felületek között lép fel.Például a kerekeken gördülő szekrény.
A súrlódási együtthatók közül a tapadási a legnagyobb, a gördülési a legkisebb.
Poén:
