Processing math: 100%

2019. augusztus 24., szombat

10. Témazáró dolgozat (Kinematika)

1. Alapvető mozgásformák

  • Egyenes vonalú egyenletes mozgás
  • Egyenes vonalú szakaszonként egyenletes mozgás
  • Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás nulla kezdősebességgel
  • Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás v0 kezdősebességgel
  • Egyenletes körmozgás
  • Bolygómozgás

2. Egyenes vonalú egyenletes mozgás

Jellemzők
1. megtett út: s [m]
2. eltelt idő: t [s]
3. sebesség: v [m/s]
Képlet: v = s/t
Módosított képletek:
s = v*t
t = s/v

3. Egyenes vonalú szakaszonként egyenletes mozgás

Jellemzők és képletek:
1. összes út: s_ö = s_1 + s_2
2. összes idő: t_ö = t_1 + t_2
3. átlagsebesség: vá = sö/tö

4. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás nulla kezdősebességgel

Jellemzők:
1. gyorsulás: a [m/s^2]
Képletek:
a = v/t
v = a*t
t = v/a
s = v*t/2
s = a*t^2/2 (négyzetes út törvény)
s = v^2/(2*a)

5. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás v0 kezdősebességgel

Jellemzők:
1. kezdősebesség: v0 [m/s]
Képletek:
a = (v - v_0)/t
v = v_0 + a*t
s = (v_0 + v)*t/2
s = v_0*t + a*t^2/2

6. Egyenletes körmozgás

Jellemzők:
1. fordulatok száma: n [-]
2. fordulatszám: f [1/s]
3. körülfordulási idő: T [s]

4. sugár: r [m]
5. átmérő: d [m]
6. körkerület: K [m]
7. körív: i [m]
8. szögelfordulás: alfa [radián]
9. kerületi sebesség: v_k [m/s]
10. szögesebesség: omega [1/s]
11. centripetális gyorsulás: a_(cp) [m/s^2]
12. tangenciális gyorsulás: a_(tg) [m/s^2]
13. szöggyorsulás: beta [1/s^2]
Képletek:
d = 2*r
K = 2*r*pi
i = r*alfa
f = n/t
T = 1/f
omega = alfa/t = 2*pi/T = 2*pi*f
v_k = i/t = r*omega = 2*pi*r/T = 2*r*pi*f
a_(cp) = v_k^2/r = r*omega^2 = v*omega

7. Bolygómozgás

Jellemzők:
1. Keringési idő: T [év]
2. Átlagos vezérsugár: r [Csillagászati Egység]
Képlet: T^2/r^3 = 1

Igaz-hamis állítások

NÉV: PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz. Állítás Igaz Hamis   ?
1. A fordulatszám mért adat.
2. Kepler harmadik törvénye szerint: A Naphoz közelebb keringő bolygók lassabban keringenek.
3. 1 csillagászati egység egy Föld-Hold távolságnak, azaz 380 ezer km-nek felel meg.
4. Egyenletesen gyorsuló mozgás esetén a kezdősebesség jele: v1.
5. Egyenletes gyorsulás esetén a = v/t
6. Egyenletes gyorsulás esetén s = a*t^2/2
7. Egy gyalogos sebessége kb 15km/h.
8. Egyenletes gyorsulás esetén a sebesség-idő grafikon alakja vízszintes egyenes.
9. A sebesség SI mértékegysége: km/h.
10. A sebesség a megtett út és a megtételéhez szükséges idő hányadosa.
11. A heliocentrikus világkép szerint a világegyetem középpontja a Nap.
12. A kör kerülete: K = r^2*pi.
13. Kepler második törvénye szerint: A bolygók a Nap körül olyan ellipszis alakú pályán keringenek, amelynek az egyik fókuszpontja a Nap.
14. Kepler második törvénye szerint: A bolygók napközelben gyorsabban mozognak.
15. 1km/h = 3,6m/s.

9. Bolygómozgás

1. Matematikai alapok:

A. Kör: olyan pontok összessége a síkon, amelyek egy adott ponttól (középponttól) egyenlő távolságra (sugár) vannak.

B. Ellipszis: olyan pontok összessége a síkon, amelyeknek két adott ponttól (fókuszponttól) mért távolságok összege állandó.

2. Világképek összehasonlítása:

A. Földközéppontú (geocentrikus) világkép:
Hirdetői:
  • Arisztotelész
  • Ptolemaiosz


B. Napközéppontú (heliocentrikus) világkép:
Hirdetői:
  • Kopernikusz (a bolygók a Nap körül kör alakú pályákon keringenek)
  • Galilei (kiáll Kopernikusz nézetei mellett)
  • Tycho Brahe (mérési táblázatokat készít a bolygók mozgásáról)
  • Kepler (a bolygók a Nap körül ellipszis alakú pályákon keringenek)
C. Semmilyen középpontú világkép:
Hirdetői:
  • Bruno (a Nap nem a középpontja a Világegyetemnek)

3. A Naprendszer bolygói:

  • Merkúr = Mercurius (hírnök, a tolvajok istene)
  • Vénusz (Szépség és szerelem istennője = Esthajnal csillag, fényes)
  • Föld
  • Mars (Hadisten = vörös színű)
  • Jupiter (Főisten = nagy méretű)
  • Szaturnusz (Jupiter apja, az idő istene)
  • Uránusz (az ég istene = kék színű)
  • Neptunusz (a tenger istene = kék színű)
  • Plútó (az alvilág istene)


4. Kepler-törvények:


1. A bolygók a Nap körül olyan ellipszis alakú pályán keringenek, amelynek az egyik fókuszpontja a Nap.



2. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő időnként egyenlő területeket súrol (területi sebesség állandó).
Más szavakkal: A bolygók napközelben gyorsabban mozognak.




Táblázat:

Bolygó T(év)
r(CSE)
Merkúr 0,241 0,387
Vénusz 0,615 0,723
Föld 1 1
Mars 1,881 1,523
Jupiter 11,86 5,2
Szaturnusz 29,46 9,54
Uránusz 84,01 19,22
Neptunusz 161,7 30,11
Plútó 248,9 39,58


3. A keringési idő négyzete egyenesen arányos a Naptól mért átlagos távolság köbével.
T2/r3 = állandó
Ha T-t években, r-et pedig csillagászati egységben mérjük, akkor:
T2/r3 = 1
Más szavakkal: A Naphoz közelebb keringő bolygók gyorsabban keringenek.





5. Feladatok:

1. Mekkora a r = 10CsE távolságra keringő bolygó keringési ideje?
                T2/1000 = 1
                T = √1000 = 31,6 év

2. Mekkora távolságban kering az a bolygó, amelynek a keringési ideje T = 10 év?
                100/r3 = 1
                r = 3√100 = 4,64CsE



Igaz-hamis állítások

NÉV:
Azonosító:
PONT:
Igaz-hamis állítások:

Ssz. Állítás Igaz Hamis   ?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

8. Egyenletes körmozgásra vonatkozó feladatok

1. MINTAFELADATOK

1. Feladat:

Egy kerékpár kerekének átmérője 26” (1” = 2,54cm).
Ha 75 tekeréshez 38s szükséges, akkor mekkora a kerékpár kerekének periódusideje és fordulatszáma?

Adatok:
d = 26" = 26*2,54 cm = 66,04cm
n = 75
t = 38s
f = ?
T = ?

Képletek:
 f = n/t
 T = 1/f

Számolások:
f = n/t = 75/38 = 1,97 1/s
T = 1/f = 1/1,97 = 0,5087s

2. Feladat:

Egy kerékpár kerekének átmérője 26” (1” = 2,54cm).
1m út megtételéhez mekkora szögelfordulás szükséges?

Adatok:
i = 1m = 100 cm
d = 26" = 26*2,54 cm = 66,04cm
r = ?
α = ?
α° = ?

Képletek:
 d = 2*r → r = d/2
 i = r*α → α = i/r
 α = 3,14/180°*α° → α° = 180/3,14*α

Számolások:
r = d/2 = 66,04/2 = 33,02cm
α = i/r = 100/33,02 = 3,0285
α° = 180/3,14*α = 180/3,14*3,0285 = 173,6°

3. Feladat:

Egy kerékpár kerekének átmérője 26” (1” = 2,54cm).
A kerékpár sebessége 15km/h.
Mennyi idő alatt tesz meg a kerék 1 fordulatot?

Adatok:
r = 13” = 33,02cm = 0,3302m
v = 15km/h = 4,1667m/s
ω = ?
T = ?

Képletek:
 v = r*ω → ω = v/r
 ω = 2*3,14/T = 6,28/T → T = 6,28/ω

Számolások:
ω = v/r = 4,1667/0,3302 = 12,6186 1/s
T = 6,28/ω = 6,28/12,6186 = 0,5s

4. Feladat:

Egyenletes körmozgás esetén
d = 40cm = 0,4m
α° = 60°
t = 1,2s
r = ?; α = ?; i = ?; ω = ?; v = ?; f = ?; T = ?; acp = ?

Megoldás:
r = d/2 = 0,4/2 = 0,2m
α = (α°/360°)*2*π = (60°/360°)*2*3,14 = 1,047
i = r*α = 0,2*1,047 = 0,2094m
v = i/t = 0,2094/1,2 = 0,1745 m/s
ω = v/r = 0,1745/0,2 = 0,8725 1/s
f = ω/(2*π) = 0,8725/6,28 = 0,1389 1/s
T = 1/f = 1/0,1389 = 7,1977s
acp = v*ω = 0,1745*0,8725 = 0,1523m/s²

5. Feladat:

Egyenletes körmozgás esetén
r = 2,5m
n = 1200
t = 2min = 120s
f = ?; T = ?; ω = ?; v = ?; i = ?; α = ?; acp = ?

Megoldás:

f = n/t = 1200/120 = 10 1/s
T = 1/f = 1/10 = 0,1 s
ω = 2*π/T = 6,28/0,1 = 62,8 1/s
v = r*ω = 2,5*62,8 = 157 m/s
i = v*t = 157*120 = 18840m
α = i/r = 18840/2,5 = 7536
acp = v*ω = 62,8*157 = 9859,6 m/s²

6. Feladat:

Mikor kerülnek fedésbe az óramutatók 2 és 3 óra között?

ωnagy = 2π/1 (1/h)
ωkicsi = 2π/12 (1/h)
α = ω*t
(2π/1 - 2π/12)*t = 2*2π
11/12*t = 2
t = 2*12/11 = 2,18 h = 2h és 11min

TESZTFELADATOK

Egyenletes körmozgás

1. Feladat:

Egy kerékpár kerekének átmérője 20” (1” = 2,54cm).
Ha 96 tekeréshez 23s szükséges, akkor mekkora a kerékpár kerekének periódusideje és fordulatszáma?

Adatok:
d = cm
n =
t = s
f = 1/s
T = s
Max p. Kapott p.
3 pont

2. Feladat:

Egy kerékpár kerekének átmérője 22” (1” = 2,54cm).
1.3m út megtételéhez mekkora szögelfordulás szükséges?

Adatok:
i = cm
d = cm
r = cm
α =
α° = °
Max p. Kapott p.
5 pont

3. Feladat:

Egy kerékpár kerekének átmérője 24” (1” = 2,54cm).
A kerékpár sebessége 11km/h.
Mennyi idő alatt tesz meg a kerék 1 fordulatot?

Adatok:
r = m
v = m/s
ω = 1/s
T = s
Max p. Kapott p.
4 pont

4. Feladat:

Egyenletes körmozgás esetén
d = 25cm = m
α° = 150°
t = 1.4s
r = m
α =
i = m
v = m/s
ω = 1/s
f = 1/s
T = s
acp = m/s²
Max p. Kapott p.
9 pont

5. Feladat:

Egyenletes körmozgás esetén
r = 1.5m
n = 200
t = 0.5min = s
f = 1/s
T = s
ω = 1/s
v = m/s
i = m
α =
acp = m/s²
Max p. Kapott p.
8 pont

6. Feladat:

Mikor kerülnek fedésbe az óramutatók 2 és 3 óra között?
t = óra perckor
Max p. Kapott p.
2 pont

Körmozgás

NÉV:
Azonosító:
EREDMÉNY:
Ssz: Max p. Kap p. Par. Bemenet
1. 3 pont 20;96;23
2. 5 pont 22;1.3
3. 4 pont 24;11
4. 9 pont 25;150;1.4
5. 8 pont 1.5;200;0.5
6. 2 pont 2
Össz 31 pont

7. Egyenletes körmozgás

1. Az egyenletes körmozgás fogalma:

Egyenletes körmozgásról akkor beszélünk, ha

  • A pályagörbe alakja: körív
  • Egyenlő idők alatt a test ugyanakkora utakat (köríveket) tesz meg.
Példák egyenletes körmozgásra:







2. Az egyenletes körmozgás jellemzői:


1. BLOKK = mért és számított mozgásadatok
1. fordulatok száma =
kezdet kezdetén rögzített adat, pl. 10 teljes fordulat idejét mérjük
  • jele: n 
  • mértékegysége: (-, azaz fordulat)
2. eltelt idő =
adott számú teljes fordulatok megtételéhez szükséges idő (mérhető adat)
  • jele: t    
  • mértékegysége: (s)

3. fordulatszám (frekvencia) =1s alatt megtett teljes fordulatok száma (számított érték)
  • jele: f  
  • mértékegysége: (1/s = Hz)
  • Képlete: f = n/t
4. körülfordulási idő (periódusidő) =
egy teljes kör megtételéhez szükséges idő (számított érték)
  • jele: T
  • mértékegysége: (s)
  • Képlete: T = 1/f 
 Az f és a T reciprok viszonyban van egymással!




2. BLOKK: A kör(cikk) jellemzői
1. kör sugara =
  • jele: r (rádiusz)
  • mértékegysége: (m)
2. kör átmérője =
  • jele: d (diaméter)
  • mértékegysége: (m)
  • Képlete: d = 2·r
3. kör kerülete =
  • jele: K
  • mértékegysége: (m)
  • Képlete: K = 2·r·π

4. szögelfordulás =
  • jele: α (φ = fí)   
  • α° = fokban mért érték
  • mértékegysége: (°, vagy radián)
  • Képlete: α = (α°/360°)·2·π
5. megtett út (ív) =
  • jele: i
  • mértékegysége: (m)
  • Képlete: i = r·α


3. BLOKK: sebességek és gyorsulások
1. kerületi sebesség =
  • jele: v, vagy vk (velocitász)
  • mértékegysége: (m/s)
  • Képletek: v = i/t
2. szögsebesség =
  • jele: ω (kis ómega)
  • mértékegysége: 1/s
  • az egységnyi sugarú körpályához tartozó kerületi sebesség
  • Képletek: ω = α/t
  • v = r·ω
  • ω = 2·π/T = 2·π·f

3. gyorsulás =
  • jele: a (akceleráció)
  • mértékegysége: m/s2
  • összetevői: a sugárirányú és az érintőirányú gyorsulás-összetevő
4. sugárirányú (centripetális) gyorsulás = acp
  • a sebességvektor irányváltozásából származik
  • Képletek: acp = v2/r = ω2·r = v·ω
5. érintőirányú (normális, tangenciális) összetevő = an
  • a sebesség nagyságának változásából származik
  • Képletek: an = 0 (egyenletes körmozgás esetén)
  • a2 = acp2 + an2 (Pitagórasz-tétel)
6. szöggyorsulás = ß
  • a sebesség nagyságának változásából származik.
  • egyenletes körmozgás esetén: ß = 0

3. Jellemző mennyiségek mértékegységek szerint:

mértékegység nélküli: n, α
méterben mért: r, d, K, i
fokban mért: α°
szekundumban mért: t, T
1/s-ban mért: f, ω
m/s-ban mért: v
m/s²-ben mért: a, an, acp
1/s²-ben mért: β

7. Egyenletes körmozgás (Igaz-hamis állítások)

NÉV:
Azonosító:
PONT:

Ssz. Állítás Igaz Hamis   ?
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.

6. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásra vonatkozó feladatok

1. Gyűjtsük össze a gyorsuló mozgásra vonatkozó képleteket!


1. Gyorsulás meghatározása:
a=vt
v=at
t=va
Csacsi háromszög:
   v
-     -
·  t

2. Az út meghatározása:
s=vt2
s=12at2
s=v22a
Ügyeljünk a mértékegységekre:
  • [s] = m
  • [t] = s
  • [v]=ms
  • [a]=ms2

2. Oldjuk meg a képletalkalmazásra vonatkozó alapfeladatokat!

1. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
a = 2 m/s²
t = 3 s
v = ?
s = ?

Képletek, számítások:
v=a·t=23=6ms
s=12at2=0,529=9m

2. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
a = 2 m/s²
v = 6 m/s

t = ?
s = ?

Képletek, számítások:
t=va=62=3ms
s=v22a=3622=9m

3. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
a = 2 m/s²
s = 9 m
t = ?
v = ?

Képletek, számítások:

s=12at2
t=2sa=292=3s
s=v22a
v=2as=229=6ms

4. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
v = 6 m/s
t = 3 s
a = ?
s = ?

Képletek, számítások:
a=vt=63=2ms2
s=vt2=632=9m

5. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
v = 6 m/s
s = 9 m
t = ?
a = ?

Képletek, számítások:
s=vt2
t=2sv=296=3s
s=v22a
a=v22s=6229=2ms2

6. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
s = 9 m
t = 3 s
v = ?
a = ?

Képletek, számítások:
s=vt2
v=2st=293=6ms
s=12at2
a=2st2=2932=2s

Gyakorló feladatok:

1. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
a = 6 m/s²
t = 11 s
v = m/s
s = m
Max p. Kapott p.
4 pont

2. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
a = 6 m/s²
v = 18 m/s

t = s
s = m
Max p. Kapott p.
4 pont

3. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
a = 5 m/s²
s = 21 m
t = s
v = m/s
Max p. Kapott p.
4 pont

4. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
v = 14 m/s
t = 11 s
a = m/s²
s = m
Max p. Kapott p.
4 pont

5. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
v = 18 m/s
s = 39 m
t = s
a = m/s²
Max p. Kapott p.
4 pont

6. Gyorsuló mozgás esetén:
Adatok:
s = 49 m
t = 6 s
v = m/s
a = m/s²
Max p. Kapott p.
4 pont

Gyorsulás

NÉV:
EREDMÉNY:
Ssz: Max p. Kap p. Par. Bemenet
1. 4 pont 6;11
2. 4 pont 6;18
3. 4 pont 5;21
4. 4 pont 14;11
5. 4 pont 18;39
6. 4 pont 49;6
Össz 24 pont