fizikai mennyiség:
a fizikában használt olyan mennyiségi jellemző, amelynek az értéke mérhető, vagy számolható
pl.
hosszúság
fizikai mennyiség jele:
a fizikai mennyiség nevének rövidítésére használt jelölés
pl.
l = length
Mivel nyomtatásban ezt össze lehet keverni az egyes számjeggyel ezért inkább L-et használnak angolszász nyelvterületet a hosszúság jelölésére.
index:
a fizikai mennyiségek megkülönböztetésére szolgáló jobb alsó sarokban szereplő jelölés
pl.
L0 = kezdeti hossz
változás jele (delta = Δ):
a végérték mínusz a kezdeti érték
pl.
ΔL = L1 - L0
összegzés jele (szumma = Σ (nagy szigma)):
az egyes értékek összege
pl.
ΣL = L1 + L2 + L3
mértékegység:
valamely mennyiségi jellemző egységnyinek (etalonnak) választott nagysága
pl.
hossz esetén legyen az egység a méter
mértékegység jele:
valamely fizikai mértékegység nevének rövidítésére használt jelölés
pl.
méter esetén m
prefixum (előtétszó):
tíz hatvánnyal való szorzást jelöl
pl.
cm = centiméter = egyszázad méter
mérőszám:
az a konkrét számérték, amely megmutatja, hogy a mért mennyiség hányszorosa a mértékegységnek.
lehet elméleti és mért érték is.
pl.
L = 12cm
Nagyon nagy és nagyon kicsi számok esetén a mérőszámot normál alakban célszerű megadni.
tűrés:
az a megengedett maximális érték, amellyel a mért érték eltérhet az elméleti értéktől
pl.
L = 10cm ± 2cm
mérés:
a mérendő dolog mennyiségi jellemzőjének összehasonlítása a mértékegységgel
mérőeszköz:
a mérés elvégzéséhez használt eszköz
mérési eljárás:
a mérés elvégzésének folyamata, amely a mérés menetének lépéseit tartalmazza
mérési jegyzőkönyv:
a mérési eredményeket és ezek kiértékelését tartalmazó dokumentum
mérési hiba:
a mérést befolyásoló tényezők hatására a mérési eredmények eltérése a zavarmentes mérési értéktől
2. A fizikai mennyiségek fajtái:
A. A matematikai jelleg szerint:
- skalár mennyiség|skaláris mennyiség: olyan fizikai mennyiség, amelynek csak nagysága van, de iránya nincs (skálán = számegyenesen helyezkednek el)
- vektor mennyiség|vektoriális mennyiség: olyan fizikai mennyiség, amelynek nagysága és iránya is van
B. Az elfogadottság jellege szerint:
- szabványos mértékegység: olyan mértékegység, amelyet nemzetközileg elfogadtak
- nem szabványos mértékegység: olyan történelmileg kialakult mértékegység, amelyet csak bizonyos régióban használnak, illetve csak bizonyos történelmi időszakban használtak
